Mielőtt elkezdődik a közös munka, fontos, hogy pontosabb képet kapjunk arról, honnan indul a gyermeked.

A nulladik héten megismerkedünk vele, feltérképezzük a matematikához kapcsolódó tapasztalatait, tanulási szokásait és azokat a helyzeteket, amelyekben leggyakrabban bizonytalanná vagy feszültté válik.

Sor kerül a kezdeti felmérésekre is, amelyek segítségével jobban láthatóvá válhatnak az erősségek, a bizonytalanabb területek és a fejlesztési fókuszok.

Ezen a héten:

• rövid ismerkedő beszélgetést tartunk,
• felmérjük a gyermek elakadását és  matematikához való viszonyát egy pszichológiailag validált teszt segítségével
• áttekintjük a tanulási szokásait,
• elvégzi a kezdeti felmérő feladatokat,
• meghatározzuk a következő hat hét személyes céljait.

A hét célja: egy világosabb kiindulási kép kialakítása, amelyhez a program végén a fejlődés mérésének céljából vissza tudunk térni.

A program első hetében a gyermek matematikához kapcsolódó gondolataival, korábbi tapasztalataival és önbizalmával foglalkozunk.

Sokszor nem maga a feladat okozza a legnagyobb nehézséget, hanem az a belső bizonytalanság, amely már a feladat elkezdése előtt megjelenik.

Ezen a héten azon dolgozunk, hogy a gyermek:

• felismerje a visszatérő negatív gondolatait,
• ne egy-egy hibából következtessen a saját képességeire,
• bátrabban merjen próbálkozni és kérdezni,
• reálisabb elvárásokat fogalmazzon meg önmagával szemben,
• észrevegye a saját erősségeit és kisebb sikereit is.

A hét célja: olyan biztosabb alap kialakítása, amelyre a következő hetek tanulási munkája épülhet.

A második héten összekapcsoljuk a matematikai alapok megerősítését a hatékonyabb tanulási stratégiákkal.

A gyermek megtanulja, hogyan bontson egy nagyobb tananyagot kisebb, kezelhető részekre, hogyan érdemes gyakorolni, és hogyan alakíthat ki kiszámíthatóbb tanulási rutint.

Ezen a héten:

• azonosítjuk a bizonytalanabb matematikai alapokat,
• célzottan foglalkozunk a fontosabb hiányosságokkal,
• megmutatjuk, hogyan érdemes kisebb lépésekben haladni,
• kialakítunk egy használható gyakorlási rendszert,
• foglalkozunk azzal is, mit tegyen a gyermek, ha elakad.

A hét célja: hogy a „nem tudom, hogyan kezdjek hozzá” érzése helyett legyen egy követhető tanulási stratégiája.

A program közepén a gyakorlás minősége kerül előtérbe.

Nemcsak azt nézzük, hogy sikerült-e egy feladat, hanem azt is, hogyan dolgozott közben a gyermek, hol akadt el, és mit lehet tanulni az adott hibából.

Ezen a héten:

• fokozatosan nehezedő feladatokkal dolgozunk,
• tudatosítjuk a már elért sikereket,
• megtanuljuk elkülöníteni a különböző hibák okait,
• gyakoroljuk a javítást és az újrapróbálkozást,
• áttekintjük az első hetek tapasztalatait,
• szükség esetén pontosítjuk az egyéni fejlesztési fókuszt.

A hét célja: hogy a gyermek a „nem megy” helyett egyre pontosabban felismerje, hol akadt el, és mi lehet a következő lépés.

Ezen a héten az összetettebb matematikai helyzetek kerülnek a középpontba.

A hosszabb vagy szöveges feladatok sok gyermek számára azért nehezek, mert nem látja rögtön, hogyan kezdjen hozzá. Itt olyan problémamegoldó stratégiákat tanul, amelyek segítenek átláthatóbbá tenni a feladatot.

Ezen a héten gyakoroljuk:

• a fontos információk kiválasztását,
• annak megfogalmazását, hogy mit kérdez a feladat,
• a probléma kisebb lépésekre bontását,
• rajz, táblázat vagy egyszerű modell használatát,
• többféle megoldási út keresését,
• annak felismerését, hogy pontosan hol történt az elakadás.

A hét célja: hogy egy új vagy összetettebb feladat ne automatikusan kudarchelyzetet jelentsen, hanem legyen egy használható stratégiája az elinduláshoz.

A program ötödik hetében azokkal a helyzetekkel foglalkozunk, amelyek sok gyermek számára különösen megterhelők: dolgozat, felelés, időkeret vagy nehezebb feladatok.

A cél nem az, hogy mesterségesen nagy nyomást helyezzünk rá, hanem hogy fokozatosan megtanulja alkalmazni a korábban megszerzett eszközöket kevésbé kényelmes helyzetekben is.

Ezen a héten:

• felismerjük a feszültség korai jeleit,
• kialakítunk egy rövid dolgozat előtti rutint,
• megbeszéljük, mit tehet, ha leblokkol,
• gyakoroljuk az idő és a figyelem tudatosabb beosztását,
• foglalkozunk a nehezebb feladatokkal és az egyéni gyenge pontokkal,
• fokozatosan bevezetünk kisebb teljesítményhelyzeteket.

A hét célja: hogy a gyermeknek legyenek konkrét kapaszkodói akkor is, amikor nem nyugodt otthoni környezetben kell teljesítenie.

Az utolsó héten összekapcsoljuk mindazt, amit a gyermek a program során megtanult.

Egy összetettebb feladatsorban vagy próbahelyzetben lehetősége nyílik arra, hogy együtt használja:

• a problémamegoldási stratégiákat,
• a tanulási módszereket,
• a hibakezelést,
• az időbeosztást,
• és a feszültség kezelésére tanult eszközöket.

Visszatérünk a nulladik hét kiinduló állapotához is, és megnézzük, milyen változás történt a hat hét során.

A program végén:

• összegezzük az elért eredményeket,
• azonosítjuk a még fejlesztendő területeket,
• kiemeljük a gyermek számára jól működő módszereket,
• és elkészítjük a személyes továbblépési tervét.

A hét célja: hogy a gyermek a program végére ne csak több eszközzel rendelkezzen, hanem jobban értse azt is, hogyan tud önállóbban továbbhaladni.

Nem azt ígérjük, hogy hat hét alatt minden matematikai nehézség megszűnik, de azt igen, hogy gyermeked:

biztosabban kezdjen neki a feladatoknak, tudatosabban tanuljon, jobban kezelje a hibákat és az elakadásokat, több eszköze legyen a feszültség kezelésére, és egyre önállóbban tudjon haladni a matematikában.