Kategória: Gyakori feladattípusok

Leggyakoribb feladattípusok a központi matematika felvételin (8. osztály)

A 8. évfolyamosok számára összeállított felvételi feladatlapon 10 feladat szerepel, melyek megoldására a diákoknak 45 percük áll rendelkezésre.

Nem mellékes információ az sem, hogy mindez a magyar nyelvi feladatlap kitöltése után történik, a kettő közt egy 15 perces szünettel, így a stresszkezelés mellett, a hosszan tartó koncentrálóképességet sem árt fejleszteni. 

„A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásának jellemzőit is. Az ismeretek alapeszközként szolgálnak a feladatok megértéséhez, a problémák megoldásához. Bizonyos feladatok megoldásának folyamatában a vizsgázónak többféle kompetenciát is mozgósítania kell. A feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kaphat a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség, vagyis a figyelem összpontosítása és tartóssága. Fontos kompetencia az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű írásbeli kommunikáció is. Ebből következően elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése.”

Oktatási Hivatal

Nézzük akkor, mik leggyakrabban előforduló feladattípusok matematikából:

A Webkurzus témaköreinek összeállításához végig néztük az Oktatási hivatal honlapján elérhető 2004 óta kiadott összes feladatlapban előforduló feladattípusokat.

Természetesen vannak olyan feladatok, melyek több típusba is sorolhatók, hisz a matematika szépsége ebben rejlik.  Például egy grafikon elemzésénél rákérdezhetnek az adatok százalékos összefüggéseire is, vagy egy geometriai feladat tartalmazhat mértékegység átváltást is. 

Az elmúlt években beállt egy rend, (mely természetese bármikor megváltozhat) mely szerint, az első feladat valamilyen algebrai műveletre kérdez rá, a legtöbb esetben a törtekkel való műveleteket kell itt nagyon jól tudni.

Ezután a mértékegységátváltással kell megküzdeni, de az algebrai műveleteket ide is becsempészték.

A harmadik feladat a kombinatorika, azaz egy szöveg alapján el kell dönteni, hány, a feltételeknek megfelelő megoldás létezik az adott problémára. Itt nagyon fontos a szövegértés, és hogy a gondolatait egy logikai szálon tudja végigfutatni a diák, ugyanis az esetek többségében, nem tudni előre, hány megoldást kell megtalálnia.

Található még a feladatok közt grafikon elemzése, ahol az egyik kérdés megválaszolásához, nem árt, ha tud a diák százalékot számítani

Az ötödik feladat geometriai ismereteket kíván, általában szögeket kell kiszámolni egy megadott alakzatban, így nem árt tudni a szögek közötti összefüggéseket sem.

És itt kezdődik a neheze, jönnek a szöveges feladatok. Ezeket nagy fantáziával rendelkező tanárok állítják össze, így minden éveben tudnak valami újat kérdezni. Itt derül ki, hogy ki az, aki a tantárgyi ismeretek mellett jó feladatmegoldó készséggel, problémaérzékenységgel, kreativitással van megáldva. Itt érik össze a matematikai készség a másik gyenge ponttal, a szövegértéssel.

Az azért elmondható, hogy az egyik feladat általában arányosság felismerését kívánja meg,a másik pedig jó modellalkotási késséget kíván:

Szerepel a feladatok közt térgeometriai, azaz egy testnek kell kiszámolni a felszínét, térfogatát, illetve meghatározni az éleinek, csúcsainak, lapjainak számát.

Ehhez elengedhetetlen a jó térlátás, és a felszín és térfogat fogalmának ismerete.

Az utóbbi pár évben bekerültek teszt típusú feladatok is, ahol „csak ” ki kell választani a helyes megoldást. Itt bármi előjöhet: algebra, koordináták és most már számrendszer is.

Ehhez hasonló, amikor állításokról el kell dönteni, hogy igazak vagy hamisak. Rosszabb esetben, hogy lehetségesek, lehetetlenek vagy biztosak. Itt geometriai és oszthatósággal kapcsolatos kérdésekre számíthat a felvételiző diák.

A levont következtetések után a Webkurzus matematika előkészítője az alábbi témaköröket dolgozza fel részletesen:

  1. Algebra
  2. Törtek
  3. Grafikonok, függvények, egyszerű statisztikai számítások
  4. Mértékegységek
  5. Oszthatóság
  6. Arányosság
  7. Kombinatorika
  8. Egyeneletek
  9. Síkgeometria
  10. Koordinátarendszer, Geometriai transzformációk
  11. Testek
  12. Halmazok/Sorozatok
  13. + Számrendszerek

S mivel a matematika felvételin megszerezhető pontoknak a 25%-át a sokak számára nehézen megoldható szöveges feladatok adják, érdemes ezzel a témakörrel megbirkózni, melyhez a Csak a duma! – Szöveges feladatokra specializált kurzusa nyújt segítséget!

Sikeres felkészülést kívánok!
Töreky Szilvia

Leggyakoribb feladattípusok a hatosztályos központi matematika felvételin

A 6. évfolyamosok számára összeállított felvételi feladatlapon 10 feladat szerepel, melyek megoldására a diákoknak 45 perc áll rendelkezésükre. Nem mellékes információ az sem, hogy mindez a magyar nyelvi feladatlap kitöltése után történik, a kettő közt egy 15 perces szünettel,

 így a stresszkezelés mellett, a hosszan tartó koncentrálóképességet sem árt fejleszteni.

A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásának jellemzőit is. Az ismeretek alapeszközként szolgálnak a feladatok megértéséhez, a problémák megoldásához. Bizonyos feladatok megoldásának folyamatában a vizsgázónak többféle kompetenciát is mozgósítania kell. A feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kaphat a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség, vagyis a figyelem összpontosítása és tartóssága. Fontos kompetencia az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű írásbeli kommunikáció is. Ebből következően elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése.
Oktatási Hivatal

Most azt nézzük meg, hogy melyek a leggyakrabban előforduló feladattípusok matematikából a hatosztályos felvételin!

A Webkurzus felvételi előkészítő témaköreinek összeállításához végignéztük az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, 2004 óta kiadott feladatlapokban előforduló feladattípusokat.

A lenti grafikonon látható, hogy melyik feladattípus hányszor fordult elő ez idő alatt.

Természetesen vannak olyan feladatok, melyek több típusba is sorolhatók, hisz a matematika szépsége ebben rejlik. Például egy geometriai feladatban lehetnek az oldal hosszúságok tört számok, vagy tartalmazhatnak mértékegység átváltást is.

A matek központi felvételi feladatlapoknál az utóbbi időben beállt egy rend,mely csak kis mértékben változhat, (A feladatlapok összeállításának szempontjai, a feladattípusok belső arányai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változnak, így az OH honlapján megtalálható korábbi feladatsorok továbbra is segítik a felkészülést. Oktatási Hivatal)

de az elmúlt években az alábbiak figyelhetők meg:

Az első feladat valamilyen algebrai műveletre kérdez rá, a legtöbb esetben a műveleti sorrendet és a törtekkel való műveleteket kell itt nagyon jól tudni.

A második a legtöbb esetben egy grafikon értelmezés. Itt fontos a jó szövegértés, a legalább és legfeljebb szavak helyes értelmezése. Itt lehet szükség a statisztikai fogalmak ismeretére, átlag, módusz, medián, terjedelem.

Ezután a mértékegységátváltással kell megküzdeni, de az algebrai műveleteket ide is becsempészték.

Mindig található feladat mely síkgeometriai ismereteket kíván, általában kerületet és területet kell kiszámolni egy megadott alakzatban. Fontos, hogy a diák értse is ezeket a fogalmakat és ne csak a téglalaphoz és a négyzethez tartozó képletet fújja kívülről.

Szerepel a feladatok között térgeometriai, azaz egy testnek kell kiszámolni a felszínét, térfogatát, illetve meghatározni az éleinek, csúcsainak, lapjainak számát.

Ehhez elengedhetetlen a jó térlátás, és a felszín és térfogat fogalmának alapos ismerete.

Gyakran vannak sorozatok is, számokból, betűkből, ábrákból, ehhez a maradékos osztást nem árt tudni. Hogy kerül a maradékos osztás ide? Hát az majd a Webkurzusban meglátjátok! ?

Sokszor szerepelnek számjegyes feladatok, ahol szintén a szöveg pontos értelmezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a megadott feltételeknek megfelelő megoldást adjuk meg. Az ördög mindig a részletekben rejlik!

És itt kezdődik a neheze, jönnek a szöveges feladatok…

Ezeket nagy fantáziával rendelkező tanárok állítják össze, így minden évben tudnak valami újat kérdezni. Itt derül ki, hogy ki az, aki a tantárgyi ismeretek mellett jó feladatmegoldó készséggel, problémaérzékenységgel, kreativitással van megáldva. Itt is összeérik a matematikai készség a másik gyenge ponttal, a szövegértéssel. Sokszor a megoldás egy jó modellalkotási készséget kíván,

máskor meg, jó kombináló képességet.

A fentiek alapján levonható következtetések után a Webkurzus matematika előkészítője az alábbi témaköröket dolgozza fel részletesen:

  1. Algebra – Törtek
  2. Mértékegységek
  3. Grafikonok értelmezése
  4. Kombinatorika – Hányféleképpen?
  5. Logikai feladatok
  6. Számjegyek
  7. Sorozatok
  8. Geometria 
  9. Testek 
  10. Szöveges feladatok megoldás kombinálással
  11. Szöveges feladatok megoldás modellezéssel
  12. Szöveges feladatok megoldás következetéssel