Leggyakoribb feladattípusok a hatosztályos központi matematika felvételin

A 6. évfolyamosok számára összeállított felvételi feladatlapon 10 feladat szerepel, melyek megoldására a diákoknak 45 perc áll rendelkezésükre. Nem mellékes információ az sem, hogy mindez a magyar nyelvi feladatlap kitöltése után történik, a kettő közt egy 15 perces szünettel,

 így a stresszkezelés mellett, a hosszan tartó koncentrálóképességet sem árt fejleszteni.

A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodásának jellemzőit is. Az ismeretek alapeszközként szolgálnak a feladatok megértéséhez, a problémák megoldásához. Bizonyos feladatok megoldásának folyamatában a vizsgázónak többféle kompetenciát is mozgósítania kell. A feladatmegoldás sikerességében a tantárgyi ismeretek mellett fontos szerepet kaphat a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség, vagyis a figyelem összpontosítása és tartóssága. Fontos kompetencia az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű írásbeli kommunikáció is. Ebből következően elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése.
Oktatási Hivatal

Most azt nézzük meg, hogy melyek a leggyakrabban előforduló feladattípusok matematikából a hatosztályos felvételin!

A Webkurzus felvételi előkészítő témaköreinek összeállításához végignéztük az Oktatási Hivatal honlapján elérhető, 2004 óta kiadott feladatlapokban előforduló feladattípusokat.

A lenti grafikonon látható, hogy melyik feladattípus hányszor fordult elő ez idő alatt.

Természetesen vannak olyan feladatok, melyek több típusba is sorolhatók, hisz a matematika szépsége ebben rejlik. Például egy geometriai feladatban lehetnek az oldal hosszúságok tört számok, vagy tartalmazhatnak mértékegység átváltást is.

A matek központi felvételi feladatlapoknál az utóbbi időben beállt egy rend,mely csak kis mértékben változhat, (A feladatlapok összeállításának szempontjai, a feladattípusok belső arányai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változnak, így az OH honlapján megtalálható korábbi feladatsorok továbbra is segítik a felkészülést. Oktatási Hivatal)

de az elmúlt években az alábbiak figyelhetők meg:

Az első feladat valamilyen algebrai műveletre kérdez rá, a legtöbb esetben a műveleti sorrendet és a törtekkel való műveleteket kell itt nagyon jól tudni.

A második a legtöbb esetben egy grafikon értelmezés. Itt fontos a jó szövegértés, a legalább és legfeljebb szavak helyes értelmezése. Itt lehet szükség a statisztikai fogalmak ismeretére, átlag, módusz, medián, terjedelem.

Ezután a mértékegységátváltással kell megküzdeni, de az algebrai műveleteket ide is becsempészték.

Mindig található feladat mely síkgeometriai ismereteket kíván, általában kerületet és területet kell kiszámolni egy megadott alakzatban. Fontos, hogy a diák értse is ezeket a fogalmakat és ne csak a téglalaphoz és a négyzethez tartozó képletet fújja kívülről.

Szerepel a feladatok között térgeometriai, azaz egy testnek kell kiszámolni a felszínét, térfogatát, illetve meghatározni az éleinek, csúcsainak, lapjainak számát.

Ehhez elengedhetetlen a jó térlátás, és a felszín és térfogat fogalmának alapos ismerete.

Gyakran vannak sorozatok is, számokból, betűkből, ábrákból, ehhez a maradékos osztást nem árt tudni. Hogy kerül a maradékos osztás ide? Hát az majd a Webkurzusban meglátjátok! ?

Sokszor szerepelnek számjegyes feladatok, ahol szintén a szöveg pontos értelmezése elengedhetetlen ahhoz, hogy a megadott feltételeknek megfelelő megoldást adjuk meg. Az ördög mindig a részletekben rejlik!

És itt kezdődik a neheze, jönnek a szöveges feladatok…

Ezeket nagy fantáziával rendelkező tanárok állítják össze, így minden évben tudnak valami újat kérdezni. Itt derül ki, hogy ki az, aki a tantárgyi ismeretek mellett jó feladatmegoldó készséggel, problémaérzékenységgel, kreativitással van megáldva. Itt is összeérik a matematikai készség a másik gyenge ponttal, a szövegértéssel. Sokszor a megoldás egy jó modellalkotási készséget kíván,

máskor meg, jó kombináló képességet.

A fentiek alapján levonható következtetések után a Webkurzus matematika előkészítője az alábbi témaköröket dolgozza fel részletesen:

  1. Algebra – Törtek
  2. Mértékegységek
  3. Grafikonok értelmezése
  4. Kombinatorika – Hányféleképpen?
  5. Logikai feladatok
  6. Számjegyek
  7. Sorozatok
  8. Geometria 
  9. Testek 
  10. Szöveges feladatok megoldás kombinálással
  11. Szöveges feladatok megoldás modellezéssel
  12. Szöveges feladatok megoldás következetéssel